MODERNKORI FOGYASZTÓI SZOKÁSOK
Mi áll a fogyasztói szokások hátterében?
A gazdaság szereplőinek mindig is érdeke volt, hogy igényeket generáljanak, ezzel növelve a bevételeket. Ez azt jelenti, hogy felkeltség bennünk a vágyat valami megvételére, amire tulajdonképpen nincsen feltétlenül szükségünk. A túlzott fogyasztás természetesen nagyon komoly környezetterheléssel jár, hiszen minden megvásárolt tárgyunk elkészítéséhez energiára és nyersanyagra van szükség, ezen kívül pedig nagyon sok felesleges hulladékot termelünk. A modern média eszközei új korszakot nyitottak az igények felkeltésében. Elég egy TV reklám és az eladni kívánt árut máris több millióan látják, ráadásul a modern pszichológia eszközeivel tálalva és vonzóvá téve. Jól ismertek az „első” ilyen próbálkozások, amikor mozikban egy-egy képkocka erejéig üdítőitalok képét vetítették a film közben. Ezek a képek rövidségük miatt nem tudatosultak, viszont a trükk eredménye az lett, hogy szünetben a nézők megrohanták a büfét. Persze ennél sokkal árnyaltabb eszközei is vannak a reklámpszichológiának.
A fejlett gazdasággal jellemezhető országok egyik jellegzetessége, hogy igen nagy feleslegben leget hozzájutni élelmiszerekhez és egyéb termékekhez. Ez sokszor azt eredményezi, hogy nagy mennyiségben vásároljuk ezeket a termékeket, aminek jelentős része végül kidobásra kerül. Ezt a pazarló magatartást sokszor tetézi, hogy a legtöbb termék előre csomagolt, így jelentős hulladékképződéssel jár. A csomagolóanyagok aránya az utóbbi évtizedekben (tehát viszonylag rövid idő alatt) jelentősen nőtt, komoly környezeti problémát okozva. Tipikus példa a felesleges hulladékra a palackozott vizek példája azokban az országokban is, ahol a csapvíz iható.
A fogyasztással kapcsolatos másik jelentős probléma a nagy távolságokról érkező árucikkekkel kapcsolatos. Sokszor olyan termékeket, amelyeket egy ország máshonnan exportál, saját maga is előállít és külföldre is importálja azt. Ez az országok közötti árumozgás szintén gazdaságmozgató tényező. Ezek a nagy távolságokra történő szállítások jelentős környezetterhelést jelentenek. Ennek a környezetterhelésnek a nagysága függ a távolságtól, illetve a szállítás módjától.
A „fogyasztás mérése”
Az egyes országok lakóinak fogyasztási szokásaiból származó környezetterhelésének szemléltetésére több fogalmat is bevezettek. Ezek közül talán nem a legjobb, de a legelterjedtebb az ökológiai lábnyom, ezért mi is ezt mutatjuk be. Az ökológia lábnyom egy olyan mérőszám, amivel jellemezhetjük egy adott terület, leginkább egy ország népességének területigényét a fogyasztás függvényében. Pontosabban azt mutatja meg, hogy a vizsgált ország adott technológiai fejlettsége mellett mekkora területre lenne szüksége önmaga ellátásához, illetve a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A jelenlegi népességszám mellett a föld minden egyes emberére maximum 1.88 hektár terület juthatna, ehhez képest egy átlag magyar ember ökológiai lábnyoma 3.7 hektár, egy átlag amerikaié pedig 9.57 hektár. Természetesen, ahogy nő a föld lakossága az egy emberre jutó terület ezzel arányosan csökken, a fogyasztói igények növekedésével pedig az ökológiai lábnyom értéke növekszik.